Mindig tudtam, hogy előző életemben ázsiai voltam! :)
Miután tisztáztuk, hogy beszélek magyarul, és nem vagyok eladó, megpróbáltam segíteni neki.
- Olyan port keresek, amit a kínaiak mindenbe beleraknak, takonyszerű lesz az étel, és hányingert okoz.
Ha, nem említi a hányingert, egyből a kukoricakeményítőre gondoltam volna. De, attól nem lesz hányingere az embernek. Ekkor beugrott, amit a nátrium-glutamátról olvastam valahol.
Mutatom neki a polcon, hogy erre gondolt?
- Ez az, köszi!
Boldogan lekapott a polcról, egy kisebb kínai falunak is elégséges zacskóval, majd rohant – gondolom – főzni.
Hazaérve, keresgélni kezdtem a neten a glutamátról. Érdekes, dolog ez az ízfokozó kérdés!
A nátrium-glutamát eredete:
Egyes vélemények szerint a sós, az édes, a savanyú és a keserű mellett az ötödik alap íz, az UNAMI, az ízletesség íze. (UNAMI japánul ízletességet jelent.) Az ötödik íznek alapvető jelentősége van a japán és kínai konyhákban, de a nyugati konyhaművészetben kevés utalást találhatunk rá, leginkább "erőteljesen kellemes ízként" vagy "kínai" ízként utalunk rá. Természetesen fordul elő ez az íz, például a paradicsomban, a parmezán sajtban és a japán konyhában használt kombu nevű barnamoszatban (Laminaria japonica). Ennek kiváltására, 1907-ben fejlesztette ki, Dr. Kikunae Ikeda a Tokyo Imperial Egyetemen, a nátrium-glutamátot.
A nátrium-glutamát:
Az E-számok jegyzékében az E621 jelölést kapta. ( E620-E625 glutamátok)
Ízfokozóként alkalmazzák, szinte az összes késztermékben.
Finom, fehér, kristályos por, leginkább a sóhoz vagy a cukorhoz hasonlítható. Érdekes, hogy saját íze és tápanyagértéke nincsen, viszont felfokozza az ételek eredeti ízét. A pontos „működése” még ma sem ismeretes. Egyes nézetek szerint az agyat veri át az ízlelő bimbók stimulálásával. Ez , azért is érdekes, mert eddig úgy tudtuk, hogy az édesnek, a sósnak a savanyúnak és a keserűnek a megkülönböztetésére specializált bimbók vannak a nyelvünkön, s ezek meghatározott területeken helyezkednek el. Erre kiderül, hogy van egy ötödik is! A natrium-glutamát ezt az ízlelőbimbót stimulálja, és már igen kis mennyiségben is felfokozza az ízeket.
Pl: egy 3% gombát tartalmazó gombaszósznál, tökéletes gomba ízt tud produkálni. Így megtévesztve a fogyasztót, hogy valójában mit is eszik.
Ez még nem is lenne akkora baj, de több mellékhatása is van!
Érzékeny embereknél az ún. "kínaiétterem-jelenséget" válthatja ki. Ez, szédüléssel, hányingerrel, fejfájással, arcpírrel, furcsa zsibbadással, szapora légzéssel járhat. Ez a jelenség, elsősorban kínai büfékben fordulhat elő. Én is tapasztaltam már, de azt hittem, hogy túl gyorsan ettem. Pedig csak az UNAMI! Több ázsiai recept vagy étterem, csak „kínai só”-nak nevezi, ami azért is veszélyes, mert a rosszullét nagymértékben függ, az anyag koncentrációjától, ami pedig a szakács kezétől függ. Ha jobban megszalad a „só”, jöhet a hányinger! Egyes tudósok szerint rákot is okozhat, de ez még nem bizonyított!
Eddig, főleg thai rákleveseket ettem, havi szinten 15-20 zacskó biztos elfogyott. Soha nem éreztem még utána émelygést, hányingert. Bár, kínai „zacskósat” még nem ettem! És mivel régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy milyen különbségek lehetnek a thai, kínai, japán, koreai instant tészták között, arra jutottam, hogy a lehetetlent megkísérelve, végig kóstolom a beszerezhető ázsiai instant tésztaételeket. Valószínűleg ebben az életemben nem fogok a végére érni, de megközelítő képet kaphatok, a kategóriák közötti különbségekről.
Folyt.köv.……… Nemsokára kezdődik a nagy tészta teszt!
Update:
Egy nagyon komoly írás a nátrium-glutamát káros vagy nem káros hatásairól:
http://www.foodandwine.hu/2011/03/17/izfokozok-natrium-glutamat-msg-imp-gmp-crs/#more-13383
bejegyzés
Nátriumglutamát van gyakorlatilag minden európai levesporban és -kockában, a Vegetában, kivéve a bionak mondott ízesítőket. Legtöbben hozzá vagyunk szokva, hiszen minden nem-édes ételbe tesznek az éttermekben meg a háztartásokban. "Laci bácsi" is ezt ajánlja, és "Vegetával jobb az étel" - mint a tévéreklámból is tudjuk. Mennyi glutamát lehet akkor a kínai gyorsbüfé kajában!
VálaszTörlésVárom a tésztatesztet, én is rajongok a keleti instant tésztákért, különösen, ha kicsit pirítottak. A melléjük adott ízesítő zacskókat a csípős olaj és az ízfokozó miatt többnyire eldobom, és magam ízesítem a tésztát.
A "takonyszósz" hozzávalója talán a zselésítő por, nyilgyökér vagy arrowroot, az ismertebb neve nem jut eszembe /kuzu?/, az európai konyha a 19. században már ismerte, erőleves sűrítésére használták.
Üdvözöl: Podruzsik
Podruzsik: A porleveseket utálom, soha nem eszem őket. Vegetát, meg mindenféle zacskós alapokat soha nem használok, arra vannak a fűszerek! Ezeket a lusta, kezdő háziasszonyoknak találták ki. Leveskockát időnként szoktam, de azt is ritkán. Tudtam, hogy gyakorlatilag majdnem mindenben van ízfokozó, de nem olyan mértékben, mint a kínai cuccokban. Ketchuptól, majonéztől stb. soha nem volt hányingerem. Laci bácsiról, meg csak annyit: van az a pénz, amiért az embernek korpásodik a haja! Tésztateszt: Érdekes dolgok derültek ki pl.: a thai és a kínai tésztalevesek közötti különbségekről. Lehet találgatni, hogy melyiktől volt hányingerem.
VálaszTörlésNagy instant leves fogyasztó vagyok, én szeretem, akármennyire káros, hiszen tudom. Jelenleg nálam a GOOD márkajelzésű, ha jól emlékszem vietnámi leves vezet angolul Artificial Pork ízben, ami mesterséges sertés íz ugye, magyarra sertésoldalas ízű levesként sikerült fordítani. Ebben az a nagyszerű hogy mesterséges, hogy nulla hús származékot tartalmaz és így vegetáriánusok is fogyaszthatják. Mint ahogy vegetáriánus ismerősömmel falatoztunk is kint belőle. Jah, üvegtésztás és csípős. Rengeteg fajtát kipróbálva nekem ez jött be a legjobban.
VálaszTörlésMegdöbbentő! Rákot is okoz. Tegnap hallgattam a class fm-et, köszönöm Sebestyén Balázs :). Most akkor mit is egyek? Minél többet hallok róla, vagy olvasok, annál jobban nem kívánok enni. ÁÁÁ, most én is pakoljam ki a fél hűtőmet?
VálaszTörlés